Webropi

ketkisfroccsot:

Szedjük szét inkább a te mondataidat.

Az nagy mértékű felülreprezentáltságot Szikinger István, korábbi alkotmányjogász is említette egy vita során, és ezt még Fórika László kisebbségi ombudsman is elfogadta, s azzal indokolta, hogy a cigányság a társadalom perifériájára került. Jössz itt az iskolázottsággal: a kétezres évek elején a cigány fiatalok mindössze 5%-a végzett középiskolát, egyetemi diplomája 0,2%-nak volt (Kemény István-Janky Béla-Lengyel Gabriella (2004): A magyarországi cigányság, 1971-2003), az iskolázatlanság tekintetében is erős az összefüggés az etnikai hovatartozással, és ezt még a rendszerváltás után elvesztett munkahelyekkel sem lehet indokolni. 

Persze, hogy erős összefüggés van, csak éppen nem ok-okozati, hanem az a helyzet, hogy a magyar iskolarendszer az egyik leginkább szegregáló az OECD országok közül, ami a leginkább felerősíti az otthonról hozott hátrányokat. Ez nem csak a cigánysággal kapcsolatban igaz, hanem általánosan, ajánlom a roma arány és iskolai teljesítmény részt például ebből a cikkből. 

. 

“Arról sem számolnak be, hogy az utolsó cigány is otthagyná a helyet, ha lenne hova mennie, de általában nincs, aki gádzsó és nincs hova mennie, az meg ugyanúgy ott marad. Kíváncsi lennék egyébként, hogy miért költöznek el azok az emberek, akik az ilyen halálraítélt zsákfalvakból elmennek, a bűnözés miatt, vagy azért, mert egy óra úton belül nyoma sincs munkalehetőségnek, szerintem inkább az utóbbi a jellemző, bár nem tagadom az előbbi létezését sem. “

A “gádzsók” alapvetően ezekben a falvakban gazdálkodással foglalkoztak, úgy-ahogy meg is éltek belőle, vagy legalább kiegészítésnek tökéletes volt számukra, az, hogy erre már nincs lehetőségük, az pontosan a bűnözésnek köszönhető.

Ja, csak közben a mezőgazdaságnak ez a formája nagyrészt behalt, a munkahelyek pedig nagyrészt megszűntek, vagy olyanná alakultak, amihez nem elég a napi két busz a falúba. 

“Na, igen, betörnek lopnak csalnak, mert ilyenek ezek a cigányok. Nem az van, hogy vannak közöttük ilyenek, a magyar rendőrség pedig képtelen velük bármit csinálni, és a helyi cigányok ugyanúgy ki vannak szolgáltatva nekik, hanem “a cigányok rettegésben tartják a szegény öreg magyarokat” tényleg, a Guardiannak kötelessége lenne beszámolnia arról, hogy vannak cigány származású bűnözők, és az ő tetteikért meg tökre valid az egész cigány lakosságot potenciális bűnözőként kezelni.”

Ja, Patán 450 cigány él, ebből májusi adatok szerint mindössze 10-15 fő rendelkezett bejelentett munkahellyel, a többi javarészt feketemunkából élt meg, vagy lopásból. De tény, 10-en dolgoztak rendesen, geciség is ez az általánosítás. Rasszizmus, fúj.

Most nem akarnak dolgozni, vagy legfeljebb csak feketemunkát tudnak szerezni, döntsük már el végre. A vendéglátásban dolgozó ismerőseim minimum 90 százaléka minimálbérre van bejelentve, ha egyáltalán, rosszabbak mint a cigányok. :((( 

“Na, a borsodi falvakban azért is vannak magas arányban a cigány gyerekek (a konkrét számokat megint nem tudom, honnan szoptad, de gratulálok a fantáziádhoz) az iskolákban, mert a normális iskolákból minden eszközzel rekesztik ki őket, a tanárok eszköztelenek (pedagógia eszközökről beszélek, nem kirúgásról, meg verésről). A hetvenes IQ-val kapcsolatban kifelejtetted belinkelni a hetvenes évekből származó dél-afrikai, vagy valamilyen hasonló tanulmányt a genetikailag alacsonyabb IQ-val rendelkező csoportokról. “

Már írtam, 5% végzett középiskolát, 0,2% egyetemet, egy 2003-as felmérés szerint pedig az értelmi fogyatékosnak minősített, kisegítő iskolába vagy osztályba járó cigány tanulók aránya 14,5 és 19,5 százalék között volt.

Te szerintem nem igazán vagy képben, hogy hogy működnek ezek a kisegítőbe kerülések. A többiről ne is beszéljünk.  

Folytathatjuk, de szerintem nem sok értelme van.