én azért, hadd legyen igaza egy kicsit a Tominak, no nem nyelvtanügyben, mert abban sajnos mellényúlt, hanem úgy lényegileg, utánaküldenék a publit, hogy ez a kurva nemzet színésze/sportolója mekkora egy vérkommunista tahóság. laboratóriumi tisztaságú kádárizmus, ahol a sportoló és a színész az ilyen kiváltságos fajta, az osztály (munkásosztály) büszkesége, és élete végéig luxuskörülmények között kell őt tartani, már ha kiválasztja erre a megfelelő hatalom. vagy miért is nem választunk mindjárt nemzet esztergályosait, traktoristáit miegyebeit? a príma primissima fehérneműszaküzlet támogatásával.
másik oldalról: lehet, hogy nagyszerű színész a Sztankay, tényleg kitörölhetetlen a nemzet emlékezetéből az a sok bravúros Szeszélyes Évszakok-szkeccs, vagy a Bodrogi a Süsüvel, mindegy, de én akkor is inkább mondjuk a Gothárnak adnék szívesebben a pénzemből vagy a Bodor Ádámnak, mittudomén. És erre remek módszerek vannak: színházjegyvásárlás, könyvvásárlás, dvd satöbbi. ezt úgy hívják: piac.
ez persze a politikusnak nem jó, mert akkor ő nem adhat. ezért talál ki ilyet, mint a nemzet színésze, ami kurvára nem szól a színészekről, ők elvannak azzal a havi hatszázzal, csendben, hanem arról szól, hogy ezt ő kitalálta, nem kerül neki semmibe, hivatkozgat rá, meg-megfürdik a fényében. (én emlékszem mecsoda fényfürdőzés volt, amikor ezt a díjat a Fidesz kitanálta 2000-ben.)
+1
